LEÍRÁS --->>> KRÉTA

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Görögország e legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagyszigetnek becézik.

A sziget népszerű turistacélpont. A turisták szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei kastélyát és a Szamariász-szurdokot.

Kréta a minószi kultúra (kb. i. e. 2600–1400), a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt.

Kréta Görögország 13 régiójának egyike. Az ország legnagyobb szigete, ugyanakkor (Ciprus után) a második legnagyobb a Kelet-Mediterrán térségben. 2005-ös adatok szerint 650 ezren élnek a szigeten. Kréta hosszanti alakú, 260 kilométer hosszúságban nyúlik el kelet-nyugati irányban. Legnagyobb szélessége 60 kilométer, a legkisebb 12 kilométer. Területe 8336 km², tengerpartjának hossza 1046 km. Északon a Krétai-tenger (görögül: Κρητικό Πέλαγος), délen a Líbiai-tenger (görögül: Λιβυκό Πέλαγος) határolja. A görög szárazföldtől körülbelül 160 km-re délre fekszik.

Kréta felszíne hegyekkel szabdalt. A nyugat-kelet irányú hegyvonulat meghatározza a sziget arculatát. Ezt a hegyvonulatot három különböző hegycsoport alkotja:

    * Fehér-hegység vagy Lefká Óri (Λευκά Όρη, 2452 m);
    * Idi-vonulat, Pszilorítisz (Ψηλορείτης, 2456 m);
    * Díkti-hegység (Δίκτη, 2148 m);
    * Kedrosz (1777 m);
    * Thripti (1489 m)

Ezek a hegységek termékeny fennsíkokkal (Laszithíu, Omalósz, illetve Nída), barlangokkal (Diktéo Ándro és Idéo Ándro) és szurdokokkal (például a híres Szamariász-szurdok, Φαράγγι της Σαμαριάς) ajándékozzák meg Kréta szigetét.

Számos folyót találhatunk Krétán, például az Ieropotamosz-folyót a sziget déli részén.

 

 

PPS--->>> KRÉTA