Oslo kiejtése IPA /u'ʃlu/ Sound Audio, 1624 – 1877. december 31. között Christiania, 1878. január 1. – 1924. július 11. között Kristiania, de hivatalosan 1925. január 1. óta ismét Oslo) Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során kétszer is nevet változtatott, először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania, majd Kristiania névre, illetve másodszor 1925. január 1-jén, eredeti nevének visszavételével.
A The Economist 2006. januári listája szerint Oslo a világ legdrágább városa, megelőzve a 14 évig élen állt Tokiót.
Oslo az Oslofjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található – ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. Bár Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy, szokatlanul nagy a területe, amelynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki. Számos parkja és nyílt területe szellős és zöld képet ad neki. Nem ritka esemény (különösen télen) vad jávorszarvasok megjelenése Oslo városiasabb részein sem.
Oslo éghajlata nyáron viszonylag meleg, a nyári hónapok átlagos napi csúcshőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot. Általában a lehűlés október vége felé érkezik. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 35 °C volt (1901. július 21-én). A telek hosszúak és hidegek, a januári középhőmérséklet 4,3 °C. A hóesés egyenletesen oszlik el a téli hónapokban; átlagosan évente 30 napig van 25 cm-nél vastagabb hótakaró. A hidegrekord -27,9 °C (1871 februárjában). Az évi átlagos csapadékmennyiség 763 mm, a nyár enyhén csapadékosabb, mint a tél.
Oslo (English pronunciation: /ˈɒzloʊ/, OZ-loh,[2] Norwegian pronunciation: [²uʃlu] ( listen) or, rarer [²uslu] or [1uʃlu]) is the capital of and most populous city in Norway. Founded around 1048 by King Harald III, the city was elevated to a bishopric in 1070 and a capital under Haakon V around 1300. Personal unions with Denmark from 1397 to 1523 and again from 1536 to 1814 and with Sweden from 1814 to 1905 reduced its influence. After being destroyed by a fire in 1624, the city was moved closer to Akershus Castle during the reign of King Christian IV and renamed Christiania in his honour. It was established as a municipality (formannskapsdistrikt) on 1 January 1838. Following a spelling reform, it was known as Kristiania from 1877 to 1925, when its original Norwegian name was restored.
Oslo is the economic and governmental centre of Norway. The city is also a hub of Norwegian trade, banking, industry and shipping. It is an important centre for maritime industries and maritime trade in Europe. The city is home to many companies within the maritime sector, some of which are amongst the world's largest shipping companies, shipbrokers and maritime insurance brokers. Oslo is a pilot city of the Council of Europe and the European Commission intercultural cities programme.
Oslo is considered a global city and ranked "Beta World City" in studies performed by the Globalization and World Cities Study Group and Network in 2008.[3] It was ranked number one in terms of quality of life among European large cities in the European Cities of the Future 2012 report by fDi Magazine.[4] For several years, Oslo has been listed as one of the most expensive cities in the world along with such other global cities, as Zurich, Geneva, Copenhagen, Paris, and Tokyo.[5] In 2009, however, Oslo regained its status as the world's most expensive city.[6][7] A survey conducted by ECA International in 2011 placed Oslo 2nd after Tokyo.[8]
As of 2010 the metropolitan area of Oslo has a population of 1,442,318, of whom 912,046[9] live in the contiguous conurbation. The population currently increases at record rates, making it the fastest growing city in Europe.[10] This growth stems for the most part from immigration and high birth rates among immigrants, but also from intra-national migration. The Norwegian population in the city is not decreasing in absolute numbers, but in relative terms the pecentage of native Norwegians of the total population in the city proper is decreasing due to a growing immigrant population and thus a growing total population.[11] The immigrant share of the population in the city proper now counts more than 25% of the city's total.[
